Nagyjából 300 millió évvel ezelőtt kezdtek ciripelni a tücskök – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely elsőként vizsgálta átfogóan az akusztikus kommunikáció evolúcióját az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjében.
Az egyenesszárnyúak, úgymint tücskök, szöcskék és sáskák evolúciós szempontból, ökológiailag és gazdaságilag is nagy jelentőséggel bírnak és mintapéldányai az akusztikus kommunikációt használó állatoknak.
A hollandiai Wageningeni Egyetemen dolgozó Sabrina Simon és az amerikai Texas A&M Egyetem munkatársa, Hojun Song vezette kutatócsoport egy genomikai adatbázist használva vizsgálta, hogy miként alakult ki a hallás és a hangképzés, illetve diverzifikálódott több száz millió év alatt az egyenesszárnyúaknál – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A kutatók megállapították, hogy a tücskök jellegzetes hangját 300 millió évvel ezelőtt lehetett először „érzékelni”: azért csak érzékelni, mert a specializálódott hallószervek csak később fejlődtek ki.
A hangképzés eredetileg védekező mechanizmus volt az ellenség ellen, amelyet megijesztett a szájában rezgő tücsök.
Később a hangképzés fontos szerepet kezdett játszani a reprodukcióban, mivel a ciripelő tücskökre nagyobb eséllyel akadt rá egy nőstény.
A rovarok az állatvilág egyik legfajgazdagabb csoportja. Csaknem minden ökoszisztémában kulcsszerepet játszanak, a számuk azonban rohamosan csökken.
A rovarfajok betolakodó fajokká válnak vagy eltűnnek a klímaváltozás miatt. Ennek önmagában hatása van az ökoszisztémákra és végül az emberekre is.
„Muszáj megértenünk az evolúciós történetét ennek az elképesztően sikeres állatcsoportnak. Ez a napi gazdasági életünk szempontjából is fontos, mivel csak így tudjuk megérteni, hogy mi történik, ha a rovarfajok hanyatlanak vagy eltűnnek” – mondta Simon.
A szakemberek a Nature Communications című tudományos folyóiratban publikálták az eredményeiket.
