Három ormánsági település összefogásával valósult meg az a közfoglalkoztatási mintaprogram, amelynek keretében vágóhíd, húsfeldolgozó üzem és sertéstelep létesült – jelentették be kedden a Baranya megyei Drávacsehiben.
A félmilliárdos, 420 millió forintos belügyminisztériumi támogatással megvalósuló mintaprogram segítségével az ormánsági Drávacsehiben vágóhíd és húsfeldolgozó üzem, Szaporcán egy ezer sertés tartására alkalmas telep, keverőegység és kocaszállás létesült, tizenkilenc új munkahely jött létre. Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért és vízügyért felelős helyettes államtitkára a húsüzem átadóján arról szólt, hogy a háztáji sertéstartás újjáélesztését, a gasztronómiai hagyományok ápolását és munkahelyteremtést szolgáló program azt mutatja, hogy „a közfoglalkoztatás értéket teremt”.
A közfoglalkoztatásban 2016-ban még 223 ezren vettek részt, az idén júliusban pedig már csak 103 ezren, a csökkenés arra utal, hogy a rendszerben lévők elsődleges munkaerőpiacra juttatásával kapcsolatos kormányzati szándék megvalósult.
Hoffmann Imre vélekedése szerint település- és vidékfejlesztést foglalt és foglal magában, az ország valamennyi hátrányos térségében értékteremtő folyamatokat indított el, a helyben történő elsődleges munkaerőpiacon való munkahelyteremtést szolgálta és szolgálja a közfoglalkoztatási program. Elmondta, a kormány 2018-ban 225 milliárd, 2019-ben pedig 180 milliárd forintot biztosított erre.
Kiemelte: Drávacsehi hosszú évek óta példamutató módon vesz részt a rendszerben 20-30 fővel a többi között a sertéstartás és takarmányozás területén, most pedig már a sertéshús feldolgozását is végzi. A két másik település bekapcsolódásával emellett kialakult a térségben a teljes feldolgozási lánc is, mondta. Hoffmann Imre bejelentette: a Belügyminisztérium a közfoglalkoztatási programok bázisán gazdaságélénkítési programot dolgozott ki. Ez a Magyarország eltérő fejlettségű térségei közötti egyenlőtlenségeket hivatott csökkenteni. Elmondta, 445 települést érint az intézkedés, idén „pilot programként” már 50 településen indul meg a „közfoglalkoztatás során létrehozott termelői kapacitás továbbfejlesztése” – fogalmazott. Emellett, tette hozzá, a tárca a felzárkózó települések programját is elindította. Ennek során a társadalmi hátrányok kiküszöbölését, a szociális ellátás bővítését szolgálva 300 települést céloztak meg, közülük 33-ban idén el is indulnak az intézkedések.
Bognár Lajos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára hangoztatta: ha a főváros adja az ország szívét, akkor „a magyar vidék szolgálja az ország vérét, vérkeringését”. Aláhúzta: a három apró ormánsági település összefogásaként megvalósuló fejlesztés képes „hitet, büszkeséget, megélhetést adni” Bőköz, azaz a térség lakóinak. Aláhúzta: az Agrárminisztérium célja a vidék megerősítése azért, hogy hogy a falun élő lakosság saját hagyományait továbbfejlesztve helyben is képes legyen versenyképes vállalkozást vezetni vagy munkavállalóként helytállni. Ha a kis- s közepes vállalkozások megtalálják a növekedés lehetőségeit, az a vidék népességmegtartó képességét erősíti és ösztönzőleg hat az agrárgazdaságban egyre sürgetőbbé váló nemzedékváltásra is – hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, a kormány számos intézkedéssel igyekszik piaci versenyelőnyt teremteni a kiváló minőségű hazai, helyi élelmiszerek számára és többek között ennek köszönhetően növekedett hazánkban háromszorosára a regisztrált kistermelők száma 2010 óta. Bognár Lajos úgy vélekedett, a három ormánsági község közös megoldást talált közös bajaira, az előállított magas minőségű feldolgozott hústermékek ugyanis a piacon magasabb áron, jobb alkupozícióval értékesíthetők. Ez arra ösztönzi a községek lakóit, tette hozzá, hogy élesszék fel újra a házi állattartást.
„A liberális gazdasági doktrína azt vallja, hogy az állam ne avatkozzon be a piac dolgaiba, mi azonban úgy gondoljuk, hogy a kistelepülések és kistermelők ügye megérdemli a kormányzat ösztönző támogatását a globális élelmiszerpiaccal szemben”
– fogalmazott.
Azt mondta, a magyar vidék gerincét és önbecsülését a hosszú távon sikeres kis- és közepes, valamint családi vállalkozások adják. A Drávacsehi, Tésenfa és Szaporca összefogásával létrejött mintaprogram keretében már folyik a hústermékek előállítása. Mint azt Németh Tamás (független), Drávacsehi polgármestere az átadón elmondta, a csemegéikkel már részt vettek az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron (OMÉK), két termékük pedig díjat nyert a SPAR Hungaricool versenyen. Ez utóbbinak köszönhetően a „Bőközi legendás” márkanevet viselő termékeik jövő év márciusától elérhetőek lesznek 34 hazai Interspar áruházban.
