A nemzeti kormány nem akar visszafordulni a Gyurcsány-korszakba, amikor az ország vezetése az ukrajnai háború kapcsán nem „kardot rántott”, hanem „a fehér zászlót lobogtatta” – írta honlapján megjelent elemzésében az Alapjogokért Központ hétfőn.
A szervezet Orbán Viktor napirend előtti parlamenti felszólalásával kapcsolatban kiemelte, hogy az Ukrajnában kitört háború és az annak nyomán megjelent, szankciókkal súlyosbított energiaválság ismét nagyobb teret nyitott a Magyarország szuverenitását támadó hatalmi tényezők előtt. A függetlenségért vívott harc ilyen időszakokban felerősödik, és az Alapjogokért Központ szerint a miniszterelnök ennek a harcnak a stratégiáját vázolta fel az Országgyűlés őszi ülésszakának kezdetén.
Azt írták, Orbán-Gyurcsány-vita zajlott a parlamentben: két időszak, annak két „vezéregyénisége” és az ő érvkészletük feszült egymásnak. A 2010 után kétharmados többségében háromszor megerősített konzervatív politikai közösség vezetője Magyarország politikai, gazdasági és kulturális szuverenitásának megvédése mellett érvelt, míg „az azt egyszer már kiárusító, bukott miniszterelnök szavaiból kitűnt, hogy számára az ország nemzeti önrendelkezésének védelme nem politikai célkitűzés – ez lett a veszte 2006 után is” – olvasható az elemzésben.
Orbán Viktor beszédében három, a magyar emberek akaratán alapuló döntéshozatalt veszélyeztető ellenlábast azonosított: a „Soros-birodalmat”, a brüsszeli bürokratákat és az amerikai demokratákat – írták.
Az Alapjogokért Központ elemzése szerint utóbbiaknak mára teljesen nyilvánvalóvá váló törekvésük, hogy Magyarországot „az emberek túlnyomó többségének akarata ellenére közelebb sodorják a háborúhoz, rábírják a fegyverek küldésére és a katonai műveletek anyagi támogatására is”.
Úgy vélekedtek, hogy ennek a nyomásgyakorlásnak a részleteire mind tágabb rálátás nyílik a „guruló dollárok” néven elhíresült botrány kapcsán. Az Alapjogokért Központ szerint a Biden-adminisztráció nem szövetségesként kezeli Magyarországot, hiszen „háborúpárti bábkormányt” helyezett volna annak élére.
Brüsszel ugyancsak pénzt szán annak a baloldalnak, valamint a vele egy táborban álló médiának a támogatására, amellyel „Gyurcsány Ferenc kormányzása idején már jó tapasztalatokat szerzett” – írták.
Elemzésükben kiemelték: „a bukott kormányfő akkori pártjának támogatottsága azt követően kezdett el zuhanni”, hogy az uniós „szakemberek” verdiktjének megfelelően benyújtották a megszorításoktól hemzsegő 2006-os úgynevezett konvergenciaprogramot, melynek következtében jelentősen növekedtek a rezsiköltségek – az Alapjogokért Központ szerint most is ez az elvárás -, számtalan adót és járulékot nagymértékben emeltek, ráadásul ez még csak a kezdet volt.
Úgy fogalmaztak: „elkótyavetyélték a nemzeti vagyont” az energiaszektortól a bankokig, a családok adóssága külföldi valutában – nagyrészt svájci frankban – állt fenn, elvettek egyhavi nyugdíjat, a közszférában dolgozóktól egyhavi bért, a családtámogatásokat pedig leépítették.
„Brüsszel és a Soros-birodalom vállt vállnak vetve támadja Magyarországot” a migráció és a „genderőrület” feltartóztatásáért tett erőfeszítései miatt – írták, hozzátéve, hogy szerintük Gyurcsány Ferenc és az „általa uralt baloldal” ebben a tekintetben is kiszolgálja a nemzetközi balliberális fősodort. A határ védelme helyett máig a befogadás pártján áll, a gyermekek óvása helyett pedig teret nyitna a szexualitással kapcsolatos legújabb „tébolyult ideológiák” iskolai megjelenítésének is – vélekedtek.
A jelenlegi kormány ezzel szemben szigorítani kívánja a határvédelmet és a gyermekvédelmi szabályozást is, ami mögött ott áll a választók egy-egy népszavazáson kifejezett akarata. „Gyurcsány régóta nem titkolja, hogy Európai Egyesült Államokat” szeretne, így az önálló külpolitika teljes feladásának „brüsszeli parancsa hallatán is összecsapná a bokáját”, míg Orbán Viktor hétfői beszédében is kifejtette, hogy a nemzeti kabinet erre nem hajlandó – írták, hozzátéve, hogy a kormánypártok egy szuverenitást védő törvény elfogadására készülnek.
A jövő évi választások előtt a magyar emberek előtt ismét két alternatíva áll: a kérdés az, hogy az ország érdekeinek első helyre tétele helyett vissza akarnak-e térni abba a korszakba, amikor „a nemzetközi liberális trendek minden egyénieskedést felülírtak” – olvasható az Alapjogokért Központ elemzésében.
MTI
