Zala megye - Szent Péter és Pál apostolok plébánia Szent Pio közösségi házának avatása

Megosztom

Székely János szombathelyi megyéspüspök, Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő és Dr. Pál Attila, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke vágta a nemzeti színű szalagot a Szent Péter és Pál apostolok plébánia Szent Pio közösségi házának avatásán vasárnap.

Magyarországon az állam és az egyházak együttműködésének eredménye nemcsak a statisztikai számokban, hanem a mindennapokban is tapasztalható – mondta Kövér László. Az Országgyűlés elnöke az ünnepi eseményen arról beszélt, hogy az elmúlt 12 évben az állam több mint 1267,5 milliárd forint támogatást biztosított az egyházaknak, ebből 814,5 milliárd forintot a katolikus egyháznak. Ugyanezen idő alatt Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta területein 216 milliárd forintot meghaladó magyar kormányzati támogatással több mint 3000 templom újult meg és közel 200 új templom épült, ezek közel kétharmada katolikus. Ezekben az években 1500 – több mint fele részben katolikus – egyházi közösségi teret újítottak fel, vagy építettek ki 50 milliárd forintot meghaladó kormányzati támogatással – ismertette.

Felidézte, hogy a közösségi ház névadója, Szent Pio erősíteni kívánta keresztény testvéreit egy olyan korban, amikor Európában „az emberi ész az emberi lélek ellen fordult, a nyugati filozófia nyíltan meghirdette, hogy Isten halott”. Úgy fogalmazott: az istentelenség hirdetése mindig embertelenségbe torkollik.

A keresztény Magyarország építésének egyik első lépéseként Szent István elrendelte, hogy minden tíz falu építsen templomot, ahová vasárnaponként mindenki menjen el. Így jöttek létre azok a hitbéli közösségek, amelyek ezer esztendőn keresztül szolgálták és megtartották az egyes ember és a családok életét – mondta. A Parlament elnöke szerint a családi, vallási és nemzeti közösség tudja a legerősebb lelki és anyagi biztonságot nyújtani, ez a meggyőződés határozza meg 2010 óta a magyar állam családpolitikáját, egyházpolitikáját és nemzetpolitikáját. Az emberek igénylik az egyházak szolgálatát, elég csak arra gondolni, hogy 2010 óta megduplázódott az egyházi köznevelési és szakképző intézményekbe járó növendékek száma, amely mostanra eléri a 240 ezret – mondta. Kitért arra is: mindenkinek, aki igényli, meg kell adni a lehetőséget, hogy találkozhasson a keresztény tanítással, amely létrehozta Európát, s amelyből kinőtt Magyarország kultúrája.

Említést tett arról, hogy a Magyar Falu program célja, hogy segítsen megújítani a vidék Magyarországát, újjáépíteni, illetve a kor színvonalán létrehozni azt az infrastruktúrát, amellyel Magyarország a rendszerváltoztatás óta adósa a falun élő embereknek. El kell érni, hogy a vidéki és a városi élet közötti különbségek kiegyenlítődjenek, és az a kényelem, amely városon a gyors ügyintézésnek, a kultúrához és a szórakozáshoz való hozzáférésnek köszönhető, elérhetővé váljon a községekben élők számára is – mondta.

Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője hangod adott meggyőződésének: Az, hogy ma magyarul beszélünk, a Kárpát-medencén belül őrizzük a hagyományainkat és a kultúránkat, az a vidéknek, a falusi Magyarországnak köszönhető. A sokszor mostohán kezelt vidék az elmúlt évtizedben a kormányzati figyelem középpontjába került, a Magyar Falu program jóvoltából újulhatott meg 16 millió forint pályázati forrással a pákai egyházi közösségi tér és annak kertje is.

Megosztom