Földön tapasztalható sarki fényhez hasonlatos, de szabad szemmel nem látható fényjelenséget idéz elő a napszél a 67P számú üstökösön – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
A Napból érkező elektronok az égitestet körülvevő gázzal kölcsönhatásba lépnek, aminek hatására a gáz UV-fényjelenséget idéz elő a 67P jelzésű üstökösön. A tudósok ezt az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta-missziójának adatai alapján tudták bizonyítani – derül ki a Nature Astronomy című tudományos lapban bemutatott tanulmányából.
Mivel a 67P/Csurjumov–Geraszimenko nem rendelkezik olyan mágneses mezővel, mint a Föld, ezért az emberi szem számára láthatatlan, ultraibolya fényű aurorajelenség sokkal szétszórtabb, mint a sarki fény a Földön.
A különös kinézetű üstökös körül akkor jön létre az aurora, amikor a napszélből érkező negatív töltöttségű részecskék elérik. Ezek elszakítják a kométa közelében lévő vízmolekulákat, ennek következtében töltött hidrogén- és oxigénatomok jönnek létre, melyek ezt az energiát UV-fény formájában leadják.
„A Rosetta az első olyan misszió, amely egy üstökös közelében UV-tartományban világító aurorát figyelt meg”
– mondta el Matt Taylor, az ESA munkatársa.
Az üstökös körüli ultraibolya-kibocsátást már korábban is felfedezték a csillagászok, akkoriban azonban úgy vélték, hogy fotonok, nem pedig elektronok felelősek a jelenségért.
A 67P/Csurjumov–Geraszimenko vagy Csurjumov–Geraszimenko egy üstökös, az ESA Rosetta űrszondájának célégitestje. A Tempel 1 után ez a második üstökös, amire ember alkotta tárgyat juttatnak, és az első, aminek felszínén műszereket helyeznek el.
Hozzászolások