Főoldal / Az SZTE oktatóját választotta elnökévé a Latin-Amerika és Karibi Tanulmányok Nemzetközi Szervezete

Az SZTE oktatóját választotta elnökévé a Latin-Amerika és Karibi Tanulmányok Nemzetközi Szervezete

Első alkalommal van magyar elnöke a Latin-Amerika és Karibi Tanulmányok Nemzetközi Szervezetének. A FIEALC elnöki tisztét Dr. Lénárt András, az SZTE BTK Hispanisztika Tanszék adjunktusa 2 évig tölti be. A FIEALC első alkalommal rendezte meg világkongresszusát Magyarországon, a szakmai találkozóra a világ 33 országából mintegy 400 résztvevő érkezett.

A FIEALC XIX. kongresszusát Latin-Amerika és a Világ: együttműködési és találkozási terek címmel hirdette meg a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Hispanisztika Tanszéke. A főbb témakörei többek között Latin-Amerika politikai, történelmi, gazdasági és külkapcsolatai Európával, Ázsiával és Afrikával; Latin-Amerika szerepe a világgazdaságban; migrációs, globális társadalmi és környezeti kihívások Latin-Amerikában; a latin-amerikai gondolkodás, identitás és másság problémái; irodalmi, nyelvi és kulturális kapcsolatok Latin-Amerika és más kontinensek között; az emberi jogok helyzete Latin-Amerikában; a latin-amerikai felsőoktatás helyzete és külföldi kapcsolatrendszere.

A szakmai szervezet célja, hogy a világ minden tájáról összehozza a kutatókat, akiknek a kongresszuson lehetőségük nyílik eszmecserére, közös kutatások valamint egyetemek közötti együttműködések elindítására. A Szegeden június 24-28. között megrendezett kongresszuson megválasztották a FIALC új elnökét, a tisztséget két évig tölti be Dr. Lénárt András, az SZTE BTK Hispanisztika Tanszék adjunktusa. A szervezetnél hagyomány, hogy az elnökséget a legutóbbi kongresszust rendező tanszék vagy intézet látja el, és annak egyik munkatársa válik elnökké. A világszervezetnek korábban nem volt még magyar elnöke.

– Ekkora mértékű és létszámú latinamerikanista kongresszust még nem rendeztek Magyarországon – hangsúlyozta Dr. Lénárt András, az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hispanisztika Tanszék oktatója. A FIEALC új elnöke hozzátette: jelenleg 130 feletti azon intézmények száma, amelyek a FIEALC tagjai, és vannak olyan kutatók is, akik tagok, de intézményük még nem csatlakozott a szervezethez. Az új elnök tervei között szerepel az intézmények közötti együttműködések bővítése. A latinamerikanisták konferenciáján a világ minden tájáról érkezett résztvevők közül többen most találkoztak először a magyar tudományos élettel, Szegeddel és a Szegedi Tudományegyetemmel. Ez nagyon jó lehetőség volt arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem és a Hispanisztika Tanszék oktatói bővítsék kapcsolatrendszerüket, és együttműködéseket hozzanak létre.

Az elnök feladata többek között a következő, 2021-es kongresszushoz kapcsolódik: az Indiában, Goában megrendezendő kongresszus megszervezésében is részt vesz.

– Ez a térség a FIEALC számára azért különleges, mert ebben a régióban még soha nem rendeztek kongresszust, így a korábbiakhoz képest új földrajzi területekről is tudnak kutatókat vonzani, valamint lehetőség adódik arra, hogy a goai egyetemmel jó szakmai kapcsolatot alakítsunk ki – mondta Dr. Lénárt András, aki az indiai térség mellett szeretné a FIEALC kapcsolatait a skandináv országokra is kiterjeszteni. Természetesen az elnökségből a szegedi egyetem is profitál, hiszen a konferenciára a kutatók és oktatók mellett latin-amerikai politikusok és egyetemi vezetők is érkeztek. Így az intézmény is bővíteni tudta nemzetközi kapcsolati hálóját, de nemcsak a bölcsészettudományok területén, hiszen jogi, gazdasági és környezetvédelemmel kapcsolatos témák is előtérbe kerültek a konferencián – összegezte.

SZTEinfo

Sign Up For Daily Newsletter

Stay updated with our weekly newsletter. Subscribe now to never miss an update!

MR3.hu

  • Nyugdíjrendszer Magyarországon: mit örököltünk, mit alakítottunk át, és mi maradt megoldatlan?

    A nyugdíjrendszer kérdése ritkán kerül a napi politikai viták középpontjába, pedig kevés olyan terület van, amely ennyire hosszú távon határozza meg egy ország gazdasági és társadalmi stabilitását. A magyar nyugdíjrendszer az elmúlt másfél évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül, miközben számos alapvető probléma változatlanul velünk maradt. A kérdés nem az, hogy voltak-e döntések, hanem az, hogy A Nyugdíjrendszer Magyarországon: mit örököltünk, mit alakítottunk át, és mi maradt megoldatlan? bejegyzés először MR3-én jelent meg.

  • 16 év mérlege: mit hozott a Fidesz gazdaságpolitikája – és mi lett az ára?

    A magyar gazdaság 2010 óta egyetlen, hosszú kormányzati korszak alatt alakult. Ez önmagában ritka helyzet Európában: kevés példa van arra, hogy ugyanaz a politikai erő ennyi ideig, ilyen mélységben tudja formálni az adórendszert, az állam szerepét, a jegybank működését és a beruházási irányokat. A kérdés ezért nem az, hogy „jó volt-e vagy rossz”, hanem az, A 16 év mérlege: mit hozott a Fidesz gazdaságpolitikája – és mi lett az ára? bejegyzés először MR3-én jelent meg.

  • K&H: amikor a pénzügyek élménnyé válnak az iskolában – egy hajdúszoboszlói tanítónő tapasztalatai

    A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedője több mint egy évtizede segít abban, hogy az iskolások játékos formában, mégis a mindennapokban hasznosítható tudást szerezzenek a pénzről. A program az évek során több mint százezer gyerekhez vitte közelebb a pénzügyi gondolkodás alapjait, most pedig egy olyan pedagógus tapasztalatai kerülnek a fókuszba, aki nap mint nap a A K&H: amikor a pénzügyek élménnyé válnak az iskolában – egy hajdúszoboszlói tanítónő tapasztalatai bejegyzés először MR3-én jelent meg.

  • A progresszív adó, avagy amikor a számológép is ideges lesz

    A progresszív adózásról mindig nagyon határozott véleménye van mindenkinek. Leginkább azoknak, akik biztosan tudják, hogy ők majd rosszul járnak, és azoknak, akik ugyanilyen biztosan tudják, hogy majd más jár rosszul. A részletek iránti érdeklődés ilyenkor általában meglepően alacsony. A progresszív adó ugyanis papíron rendkívül egyszerű. Aki többet keres, többet fizet. Aki kevesebbet, kevesebbet. Ez eddig A A progresszív adó, avagy amikor a számológép is ideges lesz bejegyzés először MR3-én jelent meg.

  • Miért lett újra kulcskérdés az ingatlanpiacon a kivárás?

    Az elmúlt időszakban egyre több lakásvásárló és eladó szembesül azzal, hogy az ingatlanpiac nehezebben értelmezhető, mint korábban. A korábbi évek gyors áremelkedése után sokan most kivárnak, miközben mások éppen ebben az időszakban próbálnak lehetőséget találni. A bizonytalanság mögött több, egymással összefüggő tényező áll. Megállt a lendület, de nem omlott össze a piac Az ingatlanárak emelkedése A Miért lett újra kulcskérdés az ingatlanpiacon a kivárás? bejegyzés először MR3-én jelent meg.