Kaposvár – Aljas indokból, folytatólagosan elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt gyorsított eljárásban állította bíróság elé a Kaposvári Járási Ügyészség azt a három fiatalkorú fiút, akik társukat többször megverték és személyi szabadságától megfosztották.
A vád szerint a vádlottak egy kaposvári gyermekotthon ugyanazon csoportjában voltak elhelyezve, mint a sértett fiú. Az I. rendű vádlott a sértettet rendszeresen leckéztette, majd 2019 decemberében három alkalommal kitartóan és durván bántalmazta azért, hogy megalázza és félelembe tartsa, így biztosítva azt, hogy utasításait teljesítse. A verésekre mindhárom alkalommal az egyik csoportszobában került sor, ahonnan a vádlottak addig nem engedték ki a sértettet, amíg vérezni nem kezdett ütéseiktől és rúgásaiktól. A legutóbbi bántalmazást mobiltelefonon rögzítették, majd az interneten megosztott felvétel alapján az elkövetőket azonosították.
A Kaposvári Járásbíróság a 2020. február 6. napján megtartott tárgyaláson – osztva az ügyészség álláspontját – a letartóztatásban lévő I. rendű vádlottal szemben három év javítóintézeti nevelést alkalmazott, míg társait próbára bocsátotta.
A Kaposvári Járási Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoportja 2019-ben összesen 13 vádlottal szemben emelt vádat gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elkövetett bűncselekmények miatt, melyek közül három volt személy elleni erőszakos – így testi sértés -, míg négy vagyon elleni erőszakos bűncselekmény, például rablás vagy önbíráskodás. Ezen ügyek sajátossága, hogy az elkövetők és a sértettek egyaránt gyermekotthonban élő fiúk voltak, sőt volt több olyan bűnügy is, melyekben a sértetti kör azonos volt.
A megye területén működő gyermekvédelmi intézmények – egy speciális gyermekotthon, tíz lakásotthon – törvényességi felügyeletét a Somogy Megyei Főügyészség Közjogi Szakága látja el, amely 2019-ben két felhívást és öt jelzést nyújtott be.
Az ügyészi intézkedés oka volt többek között, hogy az egyik lakásotthonban sem a gyermekek, sem a nevelők számára nem volt biztosítva a minimális lakótér, illetve a feladatellátáshoz szükséges önálló helyiség, a kapcsolattartási napló nem volt naprakészen vezetve, az egyéni gondozási tervek sem voltak pontosan elkészítve.
