Vikingek maradványainak DNS-elemzése arra utal, hogy nem voltak annyira skandinávok, mint eddig vélték – írták kutatók a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Szerte Európában, valamint Grönlandon eltemetett 442 emberi csontváz DNS-ét szekvenálta a Cambridge-i és a Koppenhágai Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport. Azt találták, hogy a „viking identitás nem korlátozódott a skandináv genetikai felmenőkkel rendelkező emberekre”, vagyis a vikingek nem is annyira északiak, mint eddig vélték.
Az Európa déli részei és Ázsia felől való jelentős génáramlásra utalnak az elemzés eredményei a vikingek korának kezdete, vagyis 793, a brit lindisfarne-i monostor kifosztásának éve előtti időkből – mondta el Eske Willerslev, a kutatás vezetője.
„A vikingeknek sokkal több dél- és kelet-európai génje volt, mint előzetesen becsültük. Gyakran a világ túlsó feléről származókkal nemzettek közös gyerekeket. Inkább voltak barnák, mint szőkék, pedig ezt jellegzetes viking vonásnak tartjuk” – tette hozzá.
A kutatás azt is feltárta, hogy a vikinget általában sokkal nagyobb genetikai sokszínűséget mutattak, mint azok a földművesek, akik Skandinávia belső, tengertől távolabb eső részein éltek.
„A tengerparton lakó vikingek genetikai értelenben tökéletesen más emberek voltak, mint a skandináv szárazfölön élő fölművesek. Ezeknek az embereknek sokkal kevesebb közös vonásuk volt a vikingekkel, mint az akkoriban Európában élő földműveseknek. Genetikailag szinte azt mondhatjuk, a skandináv parasztok kihagyták a teljes vaskor és bronzkort” – mondta et az Eurekalert.org-nak Ashot Margaryan genetikus, a kutatás társszerzője.
A vikingek három évszázadon át kereskedelmi állomáshelyeket és városokat hoztak létre az „amerikai kontinenstől az ázsiai sztyeppéig”.
„Ötleteket, technológiát, nyelvet, hiedelmeket és gyakorlatot exportáltak erre a hatalmas területre” – mondta Soren Sindbaek, a dán Moesgaard Múzeum régésze.
Amellett, hogy brutális portyákat vezettek szerte Nyugat-Európában és rabszolga-kereskedelmet folytattak a mai Oroszország területétől a Közel-Keletig, megalapították Dublint, egyik elnevezésük emlékét a franciaországi Normadia őrzi, valamint segítettek létrehozni az első orosz államnak nevezett Kijevi Nagyfejedelemséget.
Ezek az eredmények csodálatot válthattak ki és versenyre ösztönöztek akkor is, amikor a vikingek kegyetlenségétől rettegett Európa.
Skóciában feltárt sírokba a holttestek mellé „kardokat és más viking emlékeket” temettek még azelőtt, hogy „a skandinávokkal keveredtek volna a génjeik” – közölték a tudósok, akik szerint a sírmellékletek a viking portyázások és fosztogatásokhoz képest a kulturális kapcsolatok más oldalára utalnak.
