Technika

Ismeretlen emberi gének Afrikában

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Négy nyugat-afrikai népcsoport olyan géneket hordoz, amelyek egy eddig ismeretlen emberelődtől származhatnak egy új genetikai elemzés szerint.

A Science Advances tudományos folyóiratban megjelent elemzés szerint az ősi emberelődnek a neandervölgyiek, a gyeniszovaiak és a homo sapiens ősével lehetett közös felmenője.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy Afrikából való elvándorlása után a homo sapiens a neandervölgyi és a gyeniszovai ember populációival is nemzett utódokat, arról azonban keveset tudni, hordozzák-e emberelődök génjeit olyanok is, akiknek ősei sose hagyták el Afrikát. Az információhiány egyik oka, hogy a forró égövön nehéz ősi DNS-hez jutni – olvasható a NexScientist.com tudományos-ismeretterjesztő portál cikkében.
A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói, Sriram Sankararaman és Arun Durvasula számítógépes szimuláció segítségével hasonlították össze 405 nyugat-afrikai ember genomját a neandervölgyi és a gyenyiszovai emberek genomjaival.
Megvizsgálták a nigériai joruba népcsoport genomjának modern és ősi szegmenseit. Az ősi szakaszokban több genetikai variánst találtak, mint amennyit a neandervölgyi vagy gyenyiszovai genomokban, ami arra utal, hogy nem ezek az ősembercsoportok voltak a variánsok forrásai.
Hasonló mintázatot tártak fel a Sierra Leone-i mende törzsnél, a nigériai és nyugat-gambiai esanoknál. Becslések szerint a négy népcsoport 2-19 százaléknyi olyan gént hordoz, amelyik egy ismeretlen, ősi emberelődtől származhat.
Nem tudni, hogy olyan ősi emberelődre utalnak-e ezek a genetikai nyomok, amelynek még nem tárták fel maradványait, vagy olyanra, amelyikről már tudunk, mint például a nagyjából 700 ezer éve kialakult heidelbergi emberre.
A rejtélyes hominin valószínűleg akkor szakadt el a neandervölgyi, a gyenyiszovai és a modern ember őseitől, amikor az ág még nem vált szét a három ismert csoportra.
Az elszakadás legkorábban 1 millió, legkésőbb 360 ezer éve történhetett, a modern népesség ősei és az ismeretlen populáció között nagyjából 124 ezer évvel ezelőtt lehetett kapcsolat.

 

Ezt is olvassa el!
Lélegeztetőt gyárt a Forma I.

A Mercedes Forma-1-es csapata is segített angol kutatóknak, hogy egyetlen hét alatt fejlesszenek légzéskönnyítő eszközt az új koronavírustól megbetegedett pácienseknek Elolvasom

Na ki csinálta az első koncertlemezt hazánkban?

Fél évszázada készült el az első magyar koncertlemez, a Metro együttes Egy este a Metro Klubban... című korongja. A jubileum Elolvasom

Elő a k/g/ukkerekkel!

Május 22-én lesz látszólag legközelebb egymáshoz az égen a Naprendszer két belső bolygója - olvasható az idokep.hu oldalon. A Vénusz Elolvasom

A skandinávok még sem annyira vikingek?

Vikingek maradványainak DNS-elemzése arra utal, hogy nem voltak annyira skandinávok, mint eddig vélték - írták kutatók a Nature tudományos folyóiratban Elolvasom

Az én autómba tankolhatok E 10-es 95-ös üzemanyagot. És a tiédbe?

Arold Péter Autó-motor Megy a balhé és mondhatnám jogosan. Ezrével járják az utakat Magyarországon az idősebb, használt autók, erre jönnek Elolvasom

ELTE-s részvétellel vizsgálják, mi befolyásolja a növények biológiai óráját

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak részvételével fedezték fel magyar tudósok, hogy a növényekben a tél közeledte beindít egy speciális Elolvasom

Meddig életképes a koronavírus?

A szerdán publikált kutatásban orvosi porlasztókészülékkel juttatták a vírusmintákat a levegőbe

Sztratosz Feri harmadik útja a sztratoszférába

Kiválóan sikerült az ajkai székhelyű Bakonyi Csillagászati Egyesület Űrbatyu ll küldetése. A légköri adatok mérésére, fénykép és videofelvételek készítésére alkalmas Elolvasom

Érdekel minket az ön véleménye