Főoldal / Családi házak napelemére is lenne 30-40% támogatás!

Családi házak napelemére is lenne 30-40% támogatás!

Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter egy szakkiállításon azt jelezte: jön egy olyan uniós pályázat, amelynek segítségével nemcsak hitellel, hanem 30-40 százalékos vissza nem térítendő támogatással is támogatnák a családi házak tulajdonosait napelemes rendszerek telepítésére. 



 

 Az elképzelések szerint az energiaszolgáltatókat arra ösztönöznék, hogy a fogyasztóknál hatékonyabb legyen az energiafelhasználás, például okosmérők felszerelésével, ami az energetikai rendszerek átalakításának egyik legnagyobb projektje lesz – jelentette ki a miniszter.

Portfolio.hu összegzése a téma kapcsán:

„Az elmúlt három évben csak 90%-ban hitelt, 10%-ban önerőt megkövetelő uniós pályázatból lehetett a családi házak energiahatékonysági beruházásait, például napelem felszerelését megfinanszírozni.

A mostani uniós ciklusban tavaly indult két kis- és középvállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit, tehát például az üzemcsarnok tetejére szerelt napelemet is megfinanszírozó uniós pályázat legfeljebb 55%-os támogatási intenzitás mellett. Az egyik kiírás a kisebb (GINOP-4.1.3-19), a másik a nagyobb beruházásokat finanszírozza meg (GINOP-4.1.4-19). Előbbi 1-3 milliós, utóbbi 1,6-100 millió forint közötti támogatást kínál és rendre szeptember 30-ig, illetve október 15-ig lehet benyújtani a pályázatokat a 23,92, illetve 32 milliárdos keretre.

Magánszemélyeknek, azaz például családi házaknak és társasházaknak azonban csak tisztán hitelalapú energiahatékonysági forrás volt eddig elérhető, igaz minimális, 10%-os önerőt követelt meg és a beruházás során felvett hitelt 0%-os kamattal, 20 év alatt lehetett törleszteni, amit a csökkenő rezsiszámla akár könnyen ki is termelt. A két lakossági kiírás közül az egyik még most is nyitva van és fűtési rendszerek korszerűsítésére, szigetelésre, ablakcsere, ajtócsere, vagyis ablakcserére, ajtócserére, valamint megújuló energiaforrások, azaz napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk, vagy korszerű faelgázosító berendezések beépítésére is szolgál.

A két pályázat feltételei lényegében megegyeztek, csak abban különböztek, hogy földrajzilag hol lehet(ett) igénybe venni. Az egyik pályázat a központi régiónak szólt (Budapest és Pest megye, (VEKOP-5.2.1-17), az viszonylag gyorsan kimerült még tavaly októberre, a másik pedig az ország többi részének szól és még mindig nyitva van, elvileg 2022 végéig (GINOP-8.4.1/A-17). Ez egyrészt összefügg azzal, hogy a pályázat tisztán hitelt tartalmaz, másrészt az embereknek/családoknak kisebb a vásárlóereje, harmadrészt a fedezeti követelmények is meghúzódnak okként (alacsonyabb ingatlanérték, sok rossz állapotban lévő Kádár-kockás ház, amelynél 5 millió feletti beruházási szükséglet is gyakran felmerült volna, ha bírja a család pénztárcája az átmeneti megfinanszírozást, illetve ha a fedezeti követelmények engednék; 5 millió feletti hitelnél pedig jelzálog is került a házra).”

Sign Up For Daily Newsletter

Stay updated with our weekly newsletter. Subscribe now to never miss an update!

MR3.hu

  • Grönland története

    Grönland története kívülről gyakran tűnik egzotikusnak és távolinak, valójában azonban nagyon is ismerős mintázatot követ: nagyhatalmi érdekek, „jó szándékú” döntések és egy őslakos közösség, amelyet soha nem kérdeztek meg a saját sorsáról. A hatalmas szigetet az inuit – kalaallik – nép lakta évszázadokon át, saját nyelvvel, társadalmi renddel és túlélési tudással, amikor a skandináv világ A Grönland története bejegyzés először MR3-én jelent meg.

  • Nyugdíjrendszer Magyarországon: mit örököltünk, mit alakítottunk át, és mi maradt megoldatlan?

    A nyugdíjrendszer kérdése ritkán kerül a napi politikai viták középpontjába, pedig kevés olyan terület van, amely ennyire hosszú távon határozza meg egy ország gazdasági és társadalmi stabilitását. A magyar nyugdíjrendszer az elmúlt másfél évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül, miközben számos alapvető probléma változatlanul velünk maradt. A kérdés nem az, hogy voltak-e döntések, hanem az, hogy A Nyugdíjrendszer Magyarországon: mit örököltünk, mit alakítottunk át, és mi maradt megoldatlan? bejegyzés először MR3-én jelent meg.

  • 16 év mérlege: mit hozott a Fidesz gazdaságpolitikája – és mi lett az ára?

    A magyar gazdaság 2010 óta egyetlen, hosszú kormányzati korszak alatt alakult. Ez önmagában ritka helyzet Európában: kevés példa van arra, hogy ugyanaz a politikai erő ennyi ideig, ilyen mélységben tudja formálni az adórendszert, az állam szerepét, a jegybank működését és a beruházási irányokat. A kérdés ezért nem az, hogy „jó volt-e vagy rossz”, hanem az, A 16 év mérlege: mit hozott a Fidesz gazdaságpolitikája – és mi lett az ára? bejegyzés először MR3-én jelent meg.

  • K&H: amikor a pénzügyek élménnyé válnak az iskolában – egy hajdúszoboszlói tanítónő tapasztalatai

    A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedője több mint egy évtizede segít abban, hogy az iskolások játékos formában, mégis a mindennapokban hasznosítható tudást szerezzenek a pénzről. A program az évek során több mint százezer gyerekhez vitte közelebb a pénzügyi gondolkodás alapjait, most pedig egy olyan pedagógus tapasztalatai kerülnek a fókuszba, aki nap mint nap a A K&H: amikor a pénzügyek élménnyé válnak az iskolában – egy hajdúszoboszlói tanítónő tapasztalatai bejegyzés először MR3-én jelent meg.

  • A progresszív adó, avagy amikor a számológép is ideges lesz

    A progresszív adózásról mindig nagyon határozott véleménye van mindenkinek. Leginkább azoknak, akik biztosan tudják, hogy ők majd rosszul járnak, és azoknak, akik ugyanilyen biztosan tudják, hogy majd más jár rosszul. A részletek iránti érdeklődés ilyenkor általában meglepően alacsony. A progresszív adó ugyanis papíron rendkívül egyszerű. Aki többet keres, többet fizet. Aki kevesebbet, kevesebbet. Ez eddig A A progresszív adó, avagy amikor a számológép is ideges lesz bejegyzés először MR3-én jelent meg.