Vitézy Dávid Facebook oldalán közölte annak a fideszes törvényjavaslatnak Budapestre vonatkozó negatív tartalmait ami várható. Amennyiben a javaslat elfogadásra kerül – már pedig arra kerül – a 23 kerület onnantól önálló városként fog létezni.
Budapest számára beláthatatlan következményekkel jár az Alaptörvény nemrég elfogadott módosítása alapján a kormány által frissen benyújtott törvényjavaslat a “helyi önazonosság védelméről”.
A törvényjavaslat rögtön az elején kimondja, hogy Budapesten a kerületi önkormányzatokra kell alkalmazni – innentől tehát Budapest minden korábbinál erőteljesebben 23 db különálló városból áll majd.
Ha ezt a törvényt elfogadják, bármely budapesti kerület úgy dönthet, hogy korlátozza a kerület lakosságszámát, és a további betelepülők elkerülése érdekében a bármely más kerületből és persze településről való betelepülést megtiltja, súlyos anyagi feltételekhez köti.
A törvény szerint innentől két budapesti kerület közötti költözés esetén:
Betelepülőnek minősül az a természetes személy, aki a településen (azaz az adott kerületben) ingatlantulajdonnal, lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, és a településen kíván ingatlant szerezni vagy lakcímet létesíteni.
A települési, Budapesten a kerületi önkormányzat rendeletében dönthet arról, hogy betelepülő számára lakcím nem létesíthető, vagy csak meghatározott feltétellel létesíthető, ami gyakorlatilag bármilyen anyagi feltétel lehet, és előírhatják, hogy “a közösség önazonossága, szokásai, hagyományai szempontjából lényeges, vagy a közösség javát szolgáló ésszerű kötelezettséget teljesítsen, vagy közérdekű kötelezettségvállalást tegyen.”
Az önkormányzat a betelepülést – mind az ingatlanszerzés, mind a lakcímlétesítés tekintetében – adófizetési kötelezettséghez kötheti, amelynek szabályait a helyi adókról szóló törvény állapítja meg.
Az ingatlan eladása – ideértve a jogi személyek tulajdonában álló ingatlan eladását is – esetére elővásárlási jog biztosítható, a következő sorrendben:
a) más jogszabály erejénél fogva elővásárlásra jogosult,
b) az önkormányzat, vagy az önkormányzat által az elővásárlási jog gyakorlására kijelölt gazdasági társasága,
c) az ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosa,
d) az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy részére.
Nem akarok abszurd ötleteket adni a Kutyapártnak, de ha ez a törvény átmegy, innentől mondjuk a XII. kerület Képviselő-testülete megtilthatja, hogy a budai hegyvidékre költözzön bárki a pesti kerületekből, és akár lakcímet létesítsen, akár ingatlant vásároljon ott. Nem vicc.
Miért baj és miért teljesen abszurd ez?
- Egyrészt Budapest egy város, nem 23 kerület. Nonszensz, hogy a főváros polgárainak a kerületek közötti költözését minden kerület kénye-kedve szerint eltérő feltételekhez, anyagi szerepvállaláshoz, eltérő adóteherhez kötheti. Ez a budapesti városfejlesztést teljesen lebéníthatja. Képzeljük el, hogy amikor valaki a Király utca egyik feléről a másikra költözik, miként tud Erzsébetváros “önazonossága, szokásai, hagyományai” szempontjából lényeges kötelezettséget teljesíteni?
- Másrészt Budapest gazdasága és szolgáltatási, felsőoktatási rendszere abból él és fejlődik, és versenyzik az európai színtéren, hogy az ország egészéből vonz új munkaerőt és hallgatókat. Budapest gazdasági erejéből ez következik. Most kerületi részérdekek, lokális fejlesztésellenes hangok miatt gyakorlatilag megállhat ez a növekedés – persze igaz az is, hogy nettóban ez a növekedés ma inkább az agglomerációban csapódik le, de egyrészt ott is fogják alkalmazni ezt a törvényt, másrészt sokszor épp a város vonzerejéből adódó beköltözés Budapesten csapódik le és aztán családalapításkor költöznek kifelé az emberek az agglomerációba. Akárhogy is, ez a típusú hozzákötése a magyar embereknek a születési helyükhöz és településükhöz valójában a nagyvárosok és különösen Budapest gazdasági fejllődése szempontjából lehet rendkívül káros – ez pedig az egész ország kárára volna.
- Harmadrészt az előző ponttal szoros összefüggésben Budapest és a teljes központi régió legnagyobb kihívása a folyamatos szétterülés, agglomerációs szétfolyása a városnak a központi régiós lakosság növekedésével párhuzamosan. Eközben Budapest rozsdaövezeteiben 71 ezer lakást lehetne megépíteni, csak Rákosrendezőn kb. 10 ezret. Elemi érdeke lenne a város élhetőségének, hogy ezeken a közösségi közlekedéssel jól ellátható, a város szövetébe integrálódó zónákba irányítsuk a lakásépítést és a városfejlesztést. Ha a központi régió bővülő lakosságszámát nem ezekbe a rozsdaövezetekbe irányítjuk, hanem újabb zöld domboldalak épülnek be az agglomerációban, Budapest belefullad az autóforgalomba a mainál is sokkal jobban. Ez a törvény azonban számos olyan új kerületi “önvédelmi” akciót és szabályt vetít előre, ami ezt megakadályozhatja.
- Negyedrészt: rengeteg gond van a lakáspiacon, de ezeket egyáltalán nem oldja meg ez a törvény, Budapest szempontjából gyakorlatilag csak árt, de semmilyen probléma megoldásához nem járul hozzá. Nem foglalkozik a rengeteg üres és üzleti célra hasznosított lakással, nem foglalkozik a társasházi törvények elavult rendelkezéseivel, nem foglalkozik a bérlakás-piac fejlődését akadályozó elavult szabályokkal, nem foglalkozik a kétszintű önkormányzati rendszer már ma is a városfejlődést ezer ponton nehezítő szabályaival, és végképp nem foglalkozik a XXI. századi városfejlesztést akadályozó rengeteg országos építési szabállyal.
Teljesen megértem, hogy a közvélemény és a sajtó figyelme az “átláthatósági” törvényre irányul, de Budapest jövője szempontjából létfontosságú, hogy ez az “önazonossági” törvény ebben a benyújtott formában ne legyen elfogadva.
