A magyar agrár-birtokpolitika elmúlt 30 évének legjelentősebb változásait, illetve a magyar gazdák felé fennálló évtizedes birtokpolitikai adósságokat törlesztő, nagy jelentőségű törvényjavaslatról szavaz hamarosan az Országgyűlés.
A törvényt Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára és Cseszlai István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) stratégiai igazgatója mutatta be április 15-én, szerdán az OrientPress Hírügynökség műsorában.
A törvénycsomag 1+14 törvény módosítását tartalmazza, amely szinte minden társadalmi réteg számára előnyös intézkedéseket tartalmaz – mondta el Nagy János, aki kiemelte, hogy a szövetkezeti részarány-jogosultságok rendezése az egyik legfontosabb eleme a javaslatnak, több, mint 10 ezer jogosultat és közel 15 ezer hektár földet érint a tulajdonjogi rendezés és a pénzbeli kártalanítás, emellett 14 további törvény módosítása szerepel a javaslatban.
Hangsúlyozta: az osztatlan közös földtulajdon felszámolása ügyében jelentős lépést tesz az állam, 3-ról 10 hektárra emeli azon területek nagyságát, amelyeket egyszerűsített módon tud értékesíteni a Nemzeti Földügyi Központ (NFK). A változtatás indoka, hogy ekkora mérethatárig vannak osztatlan közös tulajdoni hányadok a Nemzeti Földalapban.
Megtörténik az Erdőtörvény alapvető változtatása: rendezik az erdei épületek jogi sorsát, ami szintén évtizedes adósság, átalakítják a teljes erdészeti-erdővédelmi bírságrendszert, a korábbi 50 szankció helyett 5+2 szankció-csoportot hozva létre.
A jelenleginél lényegesen egyszerűbbé válik a növényházak (üvegházak) létesítése, és jelentősen bővülnek az önkormányzatok állami földhöz való juttatásának lehetőségei, és mind az ingyenes tulajdonszerzés, mind az ingyenes vagyonkezelésbe vétel lehetőségei szélesednek.
A csomag rendezi a halastavak jogi helyzetét is, a Földforgalmi törvény egyszerűsítése pedig egyebek mellett lehetővé teszi a földek adásvételi folyamatához kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentését, például az adásvételi szerződések online kifüggesztésének bevezetésével.
Az erdők használatát új használati jogcímek bevezetésével könnyítik meg, és egyszerűsítik a természetvédelmi oltalom alatt álló, nem mezőgazdasági művelés alatt álló területek forgalmát.
Cseszlai István, a NAK stratégiai igazgatója többek között arról beszélt, hogy mások mellett a kamara is nyújtott be javaslatot. Az egyik legfontosabb közülük a fölbizottságra vonatkozott, ami a termőföld adás-vételénél lehet kulcsfontosságú. „Ez inkább technikai pontosítás, viszont ennek a joggyakorlás során mégis nagy jelentősége van.”
Elmondta azt is, hogy az öntözéshez kapcsolódóan is érkezett módosító javaslat, így például az, hogy a Nemzeti Földügyi Központ erőforrásait többek között az öntözésfejlesztés elősegítésére is fel kell használni.
(OTS)
