Az Európai Unió Bíróságának mai ítélete alapján a Google nem kerülhette volna meg az adófizetési kötelezettségét a magyar reklámadóban. A Bíróság ugyanis kimondta, hogy a reklámadó bejelentkezési szabályai nem ellentétesek a szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós elvével, ugyanakkor a bejelentkezés megszegése miatti szankciók kiszabási módja uniós jogsértéshez vezet.
Az ügy előzménye, hogy a Google tagadta, hogy reklámokat tenne közzé az interneten, és ezért álláspontja szerint neki nem kellett reklámadó alanyként bejelentkeznie az adóhatósághoz. Az adóhivatal a cég mulasztásért összesen egymilliárd forint bírságot szabott ki.
A Bíróság mai döntésével kimondta, hogy a reklámadóban előírt és a Google-re vonatkozó külön bejelentkezési kötelezettség összhangban van az uniós joggal. Az sem jogsértő, hogy az adóhatóság mulasztási bírsággal szankcionálhatja a kötelezettség megszegését. A Bíróság csak a bírságolás azon metódusát tartotta kifogásolhatónak, miszerint az adóhatóság naponta emelkedő összegben állapíthatja meg a bírság összegét, valamint azt, hogy bejelentkezés esetén csak lehetősége és nem kötelezettsége a korábban kiszabott bírság elengedése.
A Bíróság mai ítélete is megerősíti, hogy a Google alanya a reklámadónak, be kellett volna jelentkeznie a reklámadó hatálya alá és reklámadót kellett volna fizetnie. A reklámadó bejelentkezési kötelezettséget előíró szabályai kapcsán nem állapítható meg olyan eltérő bánásmód, amely alkalmas arra, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősüljön.
A Bíróság ezen ítélete összhangban áll a Vodafone és a Tesco ügyekben úgyszintén ma hozott döntéseivel, ugyanis mindegyik ítélet az igazságos és méltányos közteherviselés szellemében született. A Vodafone és a Tesco esetében egy arányosabb és egy nagyobb adóterhet eredményező szabályozás nyert igazolást. A Google-ügyben született ítélet a közös teherviselés rendszerébe vonja a Magyarországon adóköteles tevékenységet tényleges letelepedés hiányában végző multinacionális cégeket.
(Pénzügyminisztérium)
