Tudomány

Hormonmaradványokat vizsgálnak a Balatonban

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Olvasási idő: 4 perc

Fotó a száguldó fotóriporterünktől

 Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai folyamatosan vizsgálják a felszíni vizekben – elsősorban a Balatonban és annak vízgyűjtőjében – található emberi gyógyszermaradványok vízi ökoszisztémára gyakorolt hatását. Legújabb kutatásukban azt elemezték, hogy a Balatonban mérhető hormonkoncentrációk hogyan hatnak a gerinctelen modellszervezetekre.

A kutatás során igazolták, hogy az emberi eredetű szennyezések szintje a Balatonban és annak vízgyűjtőjében világviszonylatban mérve átlagos mértékűnek tekinthető. Megfigyeléseik szerint bár az emberre nem jelentenek veszélyt, a környezetben mérhető hormonkoncentrációk már változásokat okoznak a gerinctelen modellszervezetekben – összegezték a tanulmány eredményeit az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) csütörtöki közleményében.
    A vizsgálat eredményeiről szóló tanulmányokat a Pannon Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem munkatársaival közösen az Environmental Science and Pollution Research és a Science of the Total Environment című szaklapokban publikálták.
    A kutatók arra jutottak, hogy már az alacsony koncentrációban, de tartósan jelen lévő progesztogén hormonok is valós biológiai kockázatot jelenteknek a gerinctelen modellállatokra, és ezáltal a vízi ökoszisztémára. Ezért a kutatók a felszíni vizek – kiemelten a Balaton – védelme érdekében fontosnak tartják, hogy a magasabb koncentrációjú akut szennyezések mellett a hosszú távon alacsony koncentrációban jelen lévő szennyezések vizsgálatára is figyelmet fordítsanak.


    Mint kifejtik, a gyógyszerfelhasználás mértékében évről évre jelentős emelkedés tapasztalható. Ezzel párhuzamosan a különböző nagyműszeres analitikai technikák érzékenysége is folyamatosan növekedett, aminek köszönhetően egyre alacsonyabb szennyezési szintek is kimutathatóvá váltak. Ez lehetővé teszi a különböző fogamzásgátlókból származó szintetikus nemi hormonok kimutatását a be- és kifolyó szennyvízből, a felszíni vizekből és akár az ivóvízből is.
    Kitérnek arra, hogy az elmúlt években a témában publikált kutatások többsége az ösztrogén típusú szennyezések hatásait vizsgálta. Ezzel szemben eddig viszonylag kevés adat állt rendelkezésre a progesztogének nem célszervezeteken – például vízi gerinctelen és gerinces fajokon – kifejtett élettani hatásairól.
    A most publikált vizsgálatokban a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) embrióit és felnőtt egyedeit, valamint a nagy vízibolha (Daphnia magna) frissen kikelt egyedeit különböző koncentrációjú progesztogénhatóanyag-keverékekkel kezelték a kutatók. A kezelések során arra keresték a választ, hogy milyen változások figyelhetők meg az állatok szaporodásában és az egyedfejlődésében, valamint milyen egyéb sejtes, molekuláris és viselkedési változások jellemzik a modellállatokat.
     Az eredmények azt mutatták, hogy a hormonkezelések hatására a nagy mocsári csiga esetében szignifikáns változások figyelhetők meg egyebek mellett az embriók fejlődési idejében, pulzusszámában, a csúszó mozgások aktivitásában, továbbá a felnőtt egyedek táplálkozási és mozgási aktivitásában.
    A nagy vízibolha vizsgálatai során is jelentős molekuláris és sejtszintű változások mutatkoztak.
    A kutatók az eredmények alapján rámutatnak arra, hogy mivel a földi vízkészlet nagysága állandó, a folyamatos és növekvő szennyezés következtében a nem vagy csak nehezen lebomló perzisztens (tartósan fennálló) mikroszennyezők koncentrációja növekedni fog a jövőben.
    “Ma még nem ismert, hogy a sokféle gyógyszermaradvány, illetve más toxikus szerves és szervetlen vegyület egyidejű jelenléte hogyan hat egymásra, továbbá az sem, hogy ez miként érinti a természeti környezetünket, az élővilágot. Az azonban a megfigyelések alapján látható, hogy a szennyezések már környezeti koncentrációban is befolyásolhatják a vízi ökoszisztémák hosszú távú stabilitását” – hívják fel a figyelmet a BLKI kutatói.

Ezt is olvassa el!
ELTE-s részvétellel vizsgálják, mi befolyásolja a növények biológiai óráját

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak részvételével fedezték fel magyar tudósok, hogy a növényekben a tél közeledte beindít egy speciális Elolvasom

A skandinávok még sem annyira vikingek?

Vikingek maradványainak DNS-elemzése arra utal, hogy nem voltak annyira skandinávok, mint eddig vélték - írták kutatók a Nature tudományos folyóiratban Elolvasom

UV-fény ragyog a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösön

Földön tapasztalható sarki fényhez hasonlatos, de szabad szemmel nem látható fényjelenséget idéz elő a napszél a 67P számú üstökösön – Elolvasom

Háromszázmillió éve ciripelnek a tücskök

Nagyjából 300 millió évvel ezelőtt kezdtek ciripelni a tücskök - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely elsőként vizsgálta Elolvasom

Újabb mélytengeri szörnyek!
mélytengeri szörnyek

Legkevesebb 12 eddig ismeretlen mélytengeri fajt fedeztek fel a kutatók az elmúlt csaknem öt évben az Atlanti-óceánban.     Az Atlas nevű Elolvasom

Minél hűvösebb van, annál nagyobbak az emberek

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette Elolvasom

Érdekel minket az ön véleménye