A csalán

Megosztom

A nagy csalán (Urtica dioica) az egyik legismertebb gyom- és gyógynövény.

A csalánszőr hangyasavat, acetilkolint, szerotonint és hisztamint tartalmaz, ezért fájdalmas és égető a csaláncsípés. Fontos gyógynövény, de számos hazai lepkefaj tápnövénye is. Régebben a növény friss hajtásával ütögették a reumásokat. Teáját évszázadok óta fogyasztják ízületi betegségek ellen. Erősítő, vizelethajtó, vértisztító, tejelválasztást serkentő teakeverékek alkotórésze. Gyökerének alkoholos kivonatát samponokba, tonikokba, egyéb hajápoló termékekbe teszik hajhullást csökkentő, hajerősítő hatása miatt.

 



 

A konyhában is használatos gyógynövény: leveleit főzelékként, zsenge hajtásait tavaszi levesekben és salátákban fogyasztják, sőt néha sörhöz is használják fűszerként. Gyökere és levelei vizelethajtó és gyulladáscsökkentő hatásúak. Leveleit gyakran alkalmazzák epe- és májbántalmakra is. Az egész növényből kisajtolt nedv kitűnő tavaszi tisztítókúrákhoz, az egész kiválasztó szervrendszert felpezsdíti.

A középkorban háborús időkben a kendert helyettesítették vele, belőle készítettek fonalat és szövetet. Levelének gyűjtési ideje március-április, gyökérzetét pedig ősszel vagy tavasszal szokás gyűjteni.


Megosztom

Hozzászolások