Arzén az ivóvízben - 19 vármegye - Csongrád-Csanád vármegye

Megosztom

Az arzén természetes módon előforduló elem, amely az alapkőzetekből, ipari tevékenységekből vagy akár arzéntartalmú növényvédő szerek használatából kerülhet a vízkészletekbe. Bár alacsony koncentrációban általában ártalmatlan, az ivóvízben található magasabb arzénszint súlyos egészségügyi problémákat okozhat.

Cikkünkből megtudhatod, hogy miért veszélyes az egészségügyi határértéknél magasabb arzén tartalom az ivóvizedben és a cikk végén felsoroljuk Magyarország fertőzött területeit, ahol magasabb a megengedettnél.

Mi az arzén?
Az arzén egy toxikus félfém, amely két fő formában fordul elő:

Szerves arzén: Kevésbé mérgező, főként tengeri ételekben található.
Szervetlen arzén: Nagyon mérgező, és gyakran szennyezi a talajt, a levegőt és a vizet.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és sok ország egészségügyi irányelvei szerint az ivóvízben az arzén megengedett maximális koncentrációja 10 mikrogramm literenként (µg/L). Ezen szint felett az arzén jelentős egészségügyi kockázatot jelent.

Az arzén magas koncentrációjának egészségügyi hatásai
Rövid távú hatások (akut toxicitás):

Rövid távú mérgezés tünetei lehetnek: hányinger, hányás, hasi fájdalom, hasmenés.
Súlyosabb esetekben idegrendszeri tünetek, például zavartság és izomgörcsök léphetnek fel.
Hosszú távú hatások (krónikus expozíció): Az ivóvízben lévő arzén hosszú távú, akár alacsony szintű jelenléte is halmozódó toxikus hatást gyakorolhat:

Rákos megbetegedések: A szervetlen arzén ismert rákkeltő anyag, amely növeli a bőrrák, tüdőrák, hólyagrák, májrák és veserák kockázatát.
Bőrproblémák: Az arzén okozta bőrelváltozások közé tartozik a bőrpigmentáció változása (sötét foltok) és a bőr megvastagodása (keratózis).
Szív- és érrendszeri betegségek: Magas arzénkoncentráció összefüggésbe hozható magas vérnyomással, érelmeszesedéssel és szívbetegségekkel.
Idegrendszeri hatások: Hosszan tartó expozíció memóriazavarokat, kognitív hanyatlást és gyermekeknél fejlődési késést okozhat.
Cukorbetegség: Vizsgálatok szerint a krónikus arzén-expozíció növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
Reprodukciós és fejlődési problémák: Terhes nők esetében az arzén expozíció alacsony születési súlyt, koraszülést és fejlődési rendellenességeket okozhat.

Közösségekre gyakorolt hatás:

Az érintett területeken a hosszan tartó arzén-expozíció komoly közegészségügyi terhet jelent, beleértve a megnövekedett egészségügyi költségeket és csökkent munkaképességet.

Hogyan kerül arzén az ivóvízbe?
Természetes források: Az alapkőzetekből kioldódó arzén különösen gyakori a talajvízben, például Bangladesben, Indiában és az Egyesült Államok egyes részein.
Ipari szennyezés: Bányászat, fémkohászat és az ipari hulladék helytelen kezelése arzént juttathat a vízbe.
Mezőgazdasági gyakorlatok: Az arzéntartalmú növényvédő szerek és műtrágyák szennyezhetik a közeli vízkészleteket.

Azok a települések, amelyek a 2023-as lista szerint a határértéknél nagyobb arzénértékkel bírtak (a középérték szerint), kivétel nélkül Csongrád-Csanád vármegyében találhatóak:

Ferencszállás (Csongrád-Csanád vármegye)
Földeák (Csongrád-Csanád vármegye)
Kiszombor (Csongrád-Csanád vármegye)
Kálrafalva (Csongrád-Csanád vármegye)
Makó (Csongrád-Csanád vármegye)
Makó-Rákos (Csongrád-Csanád vármegye)
Maroslele (Csongrád-Csanád vármegye)
Óföldeák (Csongrád-Csanád vármegye)
Székkutas (Csongrád-Csanád vármegye)

Az ólomkockázat szempontjából magas vagy nagyon magas kockázatúnak számít körülbelül 80 ezer lakóház és 455 ezer lakás. A becsült értintett lakosszám 746 ezer fő. A csapvíz ólomtartalma elsősorban az épületek, lakások belső hálózatából származik, amelynek cseréje tulajdonosi felelősségi körbe tartozik – olvasható a jelentésben.

Az NNGYK oldalán elérhető legfrissebb, 2023-as ivóvízminőség jelentés szerint valamelyest romlott a közüzemi ivóvízellátás, országosan a lakosság 95,5%-a számára érhető el, ami alacsonyabb a 2022-re, illetve 2021-re jelentett értéknél (99,7%, 99%).

Megosztom